Szaporítás vagy tenyésztés?                     Elmélet és gyakorlat két tételben

2017.11.16

1. A gazdák felelőssége

A Szetter Sos 2017 májusában alakult. Tagjaként kötelességemnek érzem, hogy tisztába tegyük a címbeli kérdést. Három fajtatiszta szetter gazdájaként írom ezeket a sorokat. Már világos az is, nem felelős tenyésztőknél születtek a kutyáim - mindannyian vagy szaporító vagy felelőtlen gazda pénzszerzési céljaiból látták meg a napvilágot. Nem tudom, mi vár még rám az évek során, mennyi betegséggel kell majd együtt szembenéznünk, de az biztos, hogy minddel megbirkózunk, ahogy eddig is, mert értük muszáj harcolni és felelősségteljesnek lenni.

Az ember évszázadok óta nevel különböző állatfajokat. Egy részük haszonállat, melyek a megélhetést, a védelmet szolgálták, szolgálják, míg a háziállatok másik részét kedvtelésből tartja. Vannak köztük olyan állatok is, melyek szerepe nagymértékben változott e folyamatban az évszázadok során. A lótenyésztés például kezdetben a gazdasági hasznosítás miatt volt fontos, mára viszont a fejlett országokban döntően a sportló a tenyésztés célja.

Nézzük még inkább a kutyákat! A kutya (canis lupus familiaris) a farkas egy mára kihalt alfajának háziasításával jött létre. (Az egyetlen olyan emlős állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a "familiaris", a "családhoz tartozó" jelzőt.) A háziasítás során, a társasági kutyák kivételével, szigorú szelekcióval az összes fajtát munkára tenyésztették ki. Így ma munkatársként, "munkaeszközként", de már terápiás állatként vagy egyszerűen csak házi kedvencként is szolgálják az embereket. A változások ellenére is tartásukkor figyelembe kell(ene) venni a fajták történelmi sajátosságait. Tartásukat, tenyésztésüket ezért a törvények részletesen szabályozzák. Igaz, akadnak olyanok, akik tudatlanságból vagy önző, anyagias célból a törvények felett állóknak gondolják magukat. Közismert, hogy a tenyésztők mellett léteznek felelőtlen gazdák és megélhetési szaporítók is. Mi köztük a különbség?

Saját példámat említve: amikor nem is olyan rég kutyás gazdává váltam, még tudatlan gazda voltam. Azt tudtam, hogy egy kiskutyának víz, élelem (akkor még tápban gondolkoztam), oltás és séta kell. Ennyit persze mindenki képes megtenni az állatáért. Nem itt kezdődik a felelős gazdává válás. Akkor sem, ha még ennyi sincs eleve bennünk: a felelősséget is tanulni kell!

Fordítsuk meg a kérdést! Kik a felelőtlen gazdák? Szerintem az a kutyatartó felelőtlen, aki szerint az a férfias, ha a kutya az összes szukát megugorja az utcán, és megveregeti az állat oldalát, hogy ezt bizony jól csinálta! Aki megrögzött ivartalanítás-ellenes, de nem törődik a tüzelő szukájával. Aki nem ivartalanítja a kutyáját, mert úgy gondolja, kiskutyáknak igenis születniük kell, de ha születnek, nem foglalkozik azzal, mi történik a kicsikkel az alatt a 8 hét alatt, és akár idő előtt is elválasztva, boldogan elosztogatja őket. Vagy akit nem érdekel, hogy fajtatiszta kutyáját kivel párosítja, csak az, hogy cuki alom legyen belőle (pedig milyen következményei lehetnek pl. egy testvérpár párosításának!). Aki csak széttárja a karját, ha később bebizonyosodik, hogy beteg kiskutyák születtek: bocs, én sem tudhatok mindent! Aki nem foglalkozik az időskori állatbetegségekkel (pl. a hererákkal és az emlődaganattal). - Így lesznek tele a menhelyek.

Forrás: Facebook
Forrás: Facebook

A szaporító is felelőtlen gazda volna? Mondhatni, hogy az egyikből következik a másik. Akit elkap a "gépszíj", annak nehéz leállnia: megszületik az első alom, először csak elosztogatja őket, majd, miután látja, hogy elkapkodják a kutyákat, felbátorodva pénzt kér a következőért. És egyre több almot hoz létre, egyre több kutyát tart, hogy minél több pénzt kaphasson értük. Azzal sem foglalkozik, hogy a kutyáját mennyire viseli meg az ellés: 1 év alatt akár 2 almot is lehoz, és végkimerülésig használja erre a célra az állatot.

A kiskutyák születése után kb. 4 hétig nincs is különösebb teendője a szaporítónak, ha a mamának van teje, és tudja mindet szoptatni. A 4. héttől a 7-8. hétig egy kevés hozzátáplálás szükséges, de minimális a ráfordított költség. Akad sajnos olyan is, aki a védőoltást igazoló érvényes matrica helyett lejártat ragaszt be az oltási könyvbe, így "igazolva" a gyanútlan vásárlónak az oltást. Végül pedig, elkér kutyánként minimum 60 ezer Ft-ot, 10 kutya után ez 600 ezer Ft. Gazdaként egy egyszeri 60 ezer Ft kifizetése talán nem is olyan nehéz. Vajon mennyi lesz azonban az összköltség, ha 1-2 évesen kiderül pl., hogy a szeretett kiskutya epilepsziás vagy diszpláziás? Bizony, több százezer Ft. Ugye, nem mindegy? És a legtöbb ember, aki ennek költségét nem tudja vállalni, egyszerűen az utcára dobja az állatát.

Szaporító telep felszámolása. Amerika, 2016. Forrás: Google
Szaporító telep felszámolása. Amerika, 2016. Forrás: Google

A felelős gazda szerintem az, aki veszi a fáradságot, és utána olvas a kutyatartás szabályainak (az etetést is beleértve). Aki szereti annyira a kutyáját, hogy a lehető legjobb életet biztosítsa számára. Aki nem használja ki semmilyen formában az állatot. Aki képes lemondani önös érdekeiről a kutyája javára. És nem elég szeretni a kutyát - nevelni is kell, élete végéig.

A tenyésztőnek fontos a fajta szeretete. Ismeri annak jellegzetes betegségeit és hibáit, így csak egészséges vérvonalú kutyákat von a tenyésztésbe. Nem pároztat olyan kutyákat egymással, akik valamilyen betegséget hordoznak, vagy akiknek a felmenőik ugyanazok. A tenyésztő minden párosítást előre megtervez, a jobb és a szebb utódok elérése érdekében. Mindig körültekintően választ a kutyáinak gazdát, és nyomon követi az életüket. Minden kiskutyát oltva, chipelve, törzskönyvvel ellátva gazdásít, és maximálisan kezeskedik a kutyáiért. A tenyészetben élő kutyákat kiállításokra viszi, és eredményeivel bizonyítja a kennel jó hírnevét.

2. A tenyésztők felelőssége

"Szetteres" éveim alatt sokakkal sikerült megismerkednem, és bizony akadtak köztük kevésbé felelős gazdák is. Volt köztük azonban egy ír szetter-tenyésztő páros, akik felnyitották a szemem, és segítettek meglátni a kutyatartók közötti különbségeket. Ismerjük meg Egedi Edit Zoét és ikertestvérét, Gyöngyit!

Egedi Edit Zoé és Dr. Rudas László
Egedi Edit Zoé és Dr. Rudas László

Gyerekkori "szerelem" volt náluk is a kutya. Gyöngyi már tizenévesen egy törzskönyvezett német juhász gazdája volt, de szeretett volna testvérének is egy kutyát, így addig könyörgött édesapjuknak, míg vett Editnek is egy kutyát. Sajnos Gyöngyi kedvencéről kiderült: a tenyésztő "elfelejtett" beszámolni arról, hogy a kutya fél herével született, így tenyésztésbe felelős gazdaként már nem vonhatták be. Ők azonban német juhászkutyával akartak foglalkozni, ezért keresték az újabb kutyust, akivel már el lehet kezdeni a munkát. Mindig jobbat, szebbet szerettek volna, bővítették kennelüket, és mindig a tökéletességre igyekeztek figyelni: kiszűrni és orvosolni a hibákat. A Von Lohngarten kennel nevet 1992-ben váltották ki, és 1994-ben született meg az első almuk. Ezután még számos alom született, ahonnan családi kutyák és munkakutyák kerültek új otthonaikba. Mivel a magyar állomány nem abba az irányba ment el a tenyésztés terén, ami nekik tetszett volna (hátvonal, csapott far, diszplázia), úgy gondolták, ha a fajtát nem tudják előrelendíteni, legalább ne ártsanak neki. Így a meglévő kutyáik becsületben, őszülő pofival megöregedtek, majd átkeltek a szivárványhídon. 2009-ben pedig a saját életükben történt jelentős változás: ők repültek ki a családi fészekből, saját lakásba költöztek.

Roni (Bujtosi Csibész Bill) "Az első németjuhász kutyusunk. Vele kezdődött minden."
Roni (Bujtosi Csibész Bill) "Az első németjuhász kutyusunk. Vele kezdődött minden."

Az utolsó német juhászkutyájukat, aki már jócskán betöltötte a 10 évet, vitték magukkal, a lakás viszont nem volt ideális szeretett kutyájuknak, így visszakerült a szülői házba. Ekkor az ikrek úgy döntöttek olyan fajtával szeretnék folyatni a tenyésztést, amely nem rövidszőrű, lakásban tartható, de ugyanolyan jól képezhető és tanítható, mint a német juhász. Az ír szetterekre esett a választásuk, és megszerezték első kutyájukat, Flash Diamond Arial Athlone-t, azaz Maggie-t. Különböző, leinformálható külföldi kennelekből sorra vásárolták az újabb kiskutyákat, akiket később bevontak a tenyésztésbe. A kiválasztásnál fontos volt számukra a tiszta vérvonal, a jó idegrendszer és az, hogy a szülők genetikai szűréseken essenek át.

Danken és Veda Von Lohngarten
Danken és Veda Von Lohngarten

2011-ben született meg az első Von Lohngarten "M" nevű alom. Évről évre ügyeltek a kutyák egészégére, frissítették a tenyészállományt, és szeretetük, felelősségtudatuk elismertté tette őket hazánkban és külföldön egyaránt. Kennelükben 12 kutya él: Joy, Kathy, Kim, Kyra, Maggie, Maya, Nilla, Obelix, Quinto, Shadow, Sidney és Veda. Mindegyikük már több ország bajnoka, sőt Obelix Von Lohngarten az interchampion címet is megszerezte.

- Mennyi idős kortól, mennyi ideig és milyen időközönként fedeztethető egy kan vagy egy szuka?

Von Lohngarten Kennel: Ezekre a kérdésekre is léteznek szabályok. A kan kutyákat legkorábban 12 hónaposan lehet tenyésztésbe állítani, de felső korhatár nincs. A szuka kutyát legkorábban 18 hónaposan, legkésőbb 8 évesen lehet pároztatni. A felső korhatártól csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet eltérni. A szukának évente egy alma lehet, de ha nem akarjuk fedeztetni, annyi tüzelést hagyunk ki, amennyit akarunk. Pihenni azonban mindenképpen hagyni kell. Nem szabad minden tüzelésnél pároztatni. A pároztatás a 9-13. nap között történik, bár, ha nem jó még az idő, felveheti később is a szuka a kant. Volt olyan szukánk, aki csak a 20. napon vette fel a kant. Pároztatásnál végig ott vagyunk mellettük, és 2 nap múlva megismételjük, utána azonban már nem engedjük össze őket, így pontosan ki tudjuk számítani, mikor születnek meg a kiskutyák. A szukát a tüzelés alatt 7 lakat alatt tartjuk, nehogy egy másik kan hozzáférjen. Egy szuka maximum 4-szer kölykezhet, utána "nyugdíjba vonul".

Joy, 4,5 évesen
Joy, 4,5 évesen

- Hogyan választjátok ki a megfelelő kutyát a tenyésztésre?

V. L. K.: Ez egy igen nehéz kérdés. Ha még nem volt a szukának kölyke, nem is tudhatjuk, hogy mit fog örökíteni, ez ugyanúgy igaz a kan esetében is. Mindenesetre az az első, hogy kizárólag egészséges és genetikai betegségekre szűrt egyedek párosodhatnak. Természetesen megnézzük, a felmenőket is, hogy milyenek voltak. Ha van rá lehetőség, azt is megnézzük a fedező kan esetében, milyen kölykök születtek tőle. A tenyésztés 50% tudás - és 50% szerencse...

- Milyen vizsgálatokon esnek át a kiskutyák, és mikor?

V. L. K.: Az már régen rossz, ha a kiskutyákat vizsgálnánk meg először. Az imént említettük éppen a szülők szűrését! Természetesen az újszülötteket is megnézzük, hogy egészségesek-e. Előfordul, hogy nem minden kölyök éri meg a 10 napos kort, mert valami ok miatt elpusztul. Ez benne van a "pakliban". A start a legfontosabb a kölykök életében.

"W" alom Wattsonja
"W" alom Wattsonja

- Mi történik, ha a genetikailag sérült kutya kerül gazdihoz?

V. L. K.: Ezt jogszabály rendezi, ami a MEOESz vagy más fajtagondozó oldaláról is letölthető. Köztudott, hogy nem minden kutya születik kiállításra. Első kérdés, hogy mit nevezünk "genetikai sérülésnek". A tenyésztés nem egyszerű feladat, hiszen attól még, hogy rendelkezünk egy szukával, esetleg egy kannal is, nem biztos a jó gének öröklődése. Csak a saját kutyáinkat ismerjük többnyire, a felmenőket nem, vagy csak képről látjuk őket. A másik probléma az, hogy sok tenyésztő hallgat a genetikai betegségekről, pl. előfordulhat rejtett here, rossz idegrendszer, köldöksérv, epilepszia, törött farok, foghiba - és sorolhatnánk. A köldöksérv egyébként, bár genetikai hiba, de a tenyésztésből nem kizáró ok. Az egészséges szülőknek is lehet diszpláziás utóda, de szerencsére az ír szetter nem a terhelt fajták közé tartozik. Amennyiben tudomásunk van genetikai sérülésről, az új gazdinak fel kell rá hívni a figyelmét. A vásárlónak legyen lehetősége eldönteni, hogy szeretné-e a kiskutyát. Ebben az esetben nem lehet teljes a vételár sem.

Vannak azonban olyan egészségügyi problémák, amelyek csak 4-5 hónapos korban vagy annál sokkal később jelentkeznek. A tenyésztőnek ekkor is helyt kell állnia, bár pl. a foghiba csak a fogváltás után derül ki. Egy 8 hetes, jó fogazatú kölyök is lehet később foghibás.

Ismertek olyan vizsgálatok, melyekkel bizonyos genetikai betegségeket teljesen ki lehet küszöbölni, mint például a PRA/RCD4 teszt: a Progresszív Retina Athrophia, az RCD4 is ilyen komplex szűrés. Ezt a tesztet Angliában szoktuk elvégeztetni. Ha a szülők genetikailag vagy a teszt alapján ezekre mentesek, akkor a kicsik is azok lesznek.

- Milyen mértékben vállaltok felelősséget? Volt már példa arra, hogy visszaadtak egy kutyát?

V. L. K.: Egy kutyánkat a gazdi felelőtlenül vásárolta meg, majd miután megunta, visszahozta. Az adásvételi szerződés tartalmazza az elővásárlási jogunkat. A különböző csoportokban sokszor látjuk, hogy szűrések nélkül, felelőtlenül pároztatnak kutyákat, és ilyen esetekben, bizony, előfordulhatnak kisebb-nagyobb problémák. Mi viszont nem engedhetjük meg magunknak az ebből adódó elégedetlenséget sem, és ha hibázunk, maximálisan vállaljuk a felelősséget.

- Hogyan tudjátok kizárni a nem szűrhető genetikai betegségeket?

V. L. K.: Tudomásunk szerint nincs teszt pl. az epilepsziára. Szerencsére nálunk soha nem fordult még ez elő.

- Mi lesz azokkal a kutyákkal, akiket már nem tudtok tovább fedeztetni?

V. L. K.: Ivartalanítás után maradnak nálunk. A kutya nemcsak addig "jó", amíg kölyköket hoz világra, hanem öreg korára is. Végül is a kennelünk alapítóiról beszélünk, szeretjük idős kutyusainkat is, és büszkék vagyunk rájuk.

Kate, Joy, Obelix, Maya
Kate, Joy, Obelix, Maya

- A kiállítások nagyon fontosak a tenyésztésben. Milyen megmérettetéseken kell a kutyáknak átesniük ahhoz, hogy "tökéletesek" legyenek? Mikor kell elkezdeni a taníttatásukat? Magatok végzitek ezt, vagy speciális iskolába járnak?

V. L. K.: A kiállítás azért fontos a tenyésztőnek, mert megméretteti az általa tenyésztett kutyát. Ez annak visszajelzése, hogy amit csinált, jól csinálta-e. Tökéletes kutya ugyan nincs, de törekszünk a tökéletességre. A kiállításra való felkészítést mi magunk végezzük: már kicsi korban tanítjuk őket szépen állni és futni. Ne a ringben érje a kutyát meglepetés! A kiállítás azért is fontos, mert itt ismerkedsz meg más tenyésztőkkel. Találkozhatsz a tőled származó kutyákkal is, hiszen ez is egy módja annak, hogy nyomon kövesd, mi lett abból az aranyos kölyökből, akit eladtál. Ha a kutyádat nem állítod ki kiállításokon, akkor nem ismernek meg téged sem, és csak egy leszel a sok közül, akinél kiskutyák születnek. Kell a hírnév is! Aki mást mond, az "csúsztat" rendesen!

Egy a sok érem és megszerzett címek közül
Egy a sok érem és megszerzett címek közül

- Mi az, amire odafigyeltek, amikor gazdisodnak a kiskutyák? Hogyan követitek nyomon a sorsukat?

V. L. K.: A szetter családi kutya. Olyan helyre nem adunk el kutyát, ahol kizárólag kennelbe tartják vagy láncon, hiszen erre jogszabály is van, ami tiltja a lánconvaló kutyatartást. Ha úgy érezzük, hogy a kölyök nem kerülne jó helyre, vagy a beszélgetésből kiderül, hogy nem nekik való a kutya, finoman, de lebeszéljük őket a vásárlásról. Nem a profit a lényeg, hiszen nem azért hoztunk létre egy almot, hogy a süllyesztőbe kerüljön a kölyök. Minden kutyánk születésénél jelen vagyunk, éjszakázunk, ha kell, cicikre pakoljuk őket, majd tanítjuk enni stb. Ez fárasztó munka, de tele van szépséggel.

Nona Von Lohngarten (Stella), az "N" alom sarja
Nona Von Lohngarten (Stella), az "N" alom sarja

Minden kutyánkat szerződéssel adjuk el, így nyomon tudjuk követni őket. Az elején persze mindenki megígéri, hogy küldi a képeket, de az idő múlásával sokan elmaradoznak. Akkor írunk nekik, hogy mi van a kutyával? Vagy válaszolnak, vagy nem. Erőltetni nem lehet semmit. Szerencsénkre eddig majdnem minden kutyánkról kapjuk a képeket és a beszámolókat.

Egy fontos részt kihagytunk még a beszélgetésből! A tenyésztés nagyon drága mulatság, hiszen a szuka és kan kölyök vásárlása is pénzbe kerül (külföldön min. 1200 euró), a hazahozataluk is költséges, majd a felnevelés szintén: a minőségi étrend biztosítása, az orvosi költségek és a kiállítások sem ingyenesek. Mindezt nem is szabad pénzben kiszámolni! Annál nagyobb azonban a boldogság, mikor a kölykeidet látod felnőni, akiket egy örömteli család vesz körül!

Molnár-Tóth Erika

© 2017 Szetter SOS | Minden jog fenntartva
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el